Az ammónium-nitrát egy szervetlen só, az ammónia nitrátja. A képlete NH4NO3. Fehér színű, kristályos, szilárd anyag. Rombos szerkezetű kristályokat alkot. Óvatosan hevítve szublimál. Erősen higroszkópos vegyület. Normál körülmények közt 10 mól kristályvizet tartalmaz. Vízben jól oldódik. Vízben való oldása endoterm, erős hűlés tapasztalható. Magasabb hőmérsékleten, vízmentes állapotban erős oxidálószer. Műtrágyának és robbanószerek készítésére használják.
Többnyire prillezett formában kerül ki a gyárakból, de néha a granulált formában is megjelenik a piacon.

Hatóanyagtartalom:

– 17% ammónium-nitrogén (NH4)
– 17% nitrát-nitrogén (NO3)

Felhasználás:

Alaptrágyázásra és fejtrágyázásra talajvizsgálati eredmények ismeretében a növény igényeinek figyelembevételével. Olyan területekre ajánljuk használatát, amelyek Ca-mal jól ellátottak, lúgos pH tartalmúak (pH 7 felett=lúgos kémhatás). Minél több adagban juttatjuk ki, annál jobb hasznosulást érhetünk el.
Adagolása a talaj ellátottságtól függően és a termesztett növény igényeinek megfelelően: Alapműtrágyaként: 100-400 kg/ha,
Fejtrágyázásra: 100-300 kg/ha.

Tárolásával kapcsolatos tudnivalók:

A 28% feletti hatóanyag tartalmú (kizárólag ammónium-nitrátot tartalmazó!) ammónium-nitrát műtrágya veszélyes anyagnak minősül, ezért szállítására és tárolására különleges szabályok vonatkoznak.

Egyidejűleg 312,5 tonna feletti mennyiség egyazon telephelyen történő tárolása katasztrófavédelmi engedélyhez kötött, melynek hiányában katasztrófavédelmi bírság kiszabására kerül sor. Összege 3.000.000 Ft.

Az ammónium-nitrát műtrágya nem tárolható együtt éghető anyagokkal, savakkal, lúgokkal, vegyszerekkel, karbamiddal, fémporokkal, szerves anyagokkal.
Ömlesztetten még ideiglenesen sem tárolható.

Az ammónium-nitrát műtrágya csak szilárd burkolatú helyen, és ún. tűzszakaszokban tárolható, mely a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 6. § 47. pontja szerint olyan önálló egység, amelyet a szomszédos egységektől tűztávolságok (mely építmények és építmények, építmények és szabadterek vagy szabadterek és szabadterek egymás közötti legkisebb távolságának vízszintes vetülete) választanak el.

A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 20. mellékletének 1. táblázata alapján a tűzszakasz nagysága maximum 1.500 m2 lehet, a közöttük lévő tűztávolság minimum 16 m kell legyen, melyen belül a 2,5 méteres távolságok betartásával nem veszélyesnek minősülő árut el lehet helyezni. Egy tűzszakaszon belül kb. 4-5 db 300 tonnás rakat alakítható ki. A rakatok között legalább 2,5 m távolságnak kell lennie.

Az egységrakatokat fóliával takarni kell és az 591. § ‘d’ pontja szerint gondoskodni kell tűzszakasz oldalanként 1-1 db ABC típusú tűzoltó készülék elhelyezéséről.
Hőforrások, elektromos berendezések közvetlen közelében ne tároljuk.

Ügyelni kell arra, hogy az áru hőmérséklete lehetőleg ne lépje túl a 32 °C-t, ellenkező esetben a szemcsék porrá eshetnek szét.