2017.11.17. – A nitrogén az a tápelem, amely leghatározottabban hat a termés mennyiségére. A tavaszi fejtrágyázás ezért elkerülhetetlen a minél magasabb terméseredmény eléréséhez. A nitrogén mellett egy másik elem fontosságára szeretnék rávilágítani, amely erőteljesen befolyásolhatja terméseredményünket, ez pedig a kén (S). Írásunkban azokra az okokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek miatt a kénes nitrogén tartalmú műtrágyák (Polifoska 21, Saletrosan 26) kijuttatását helyezzük előtérbe a csak nitrogéntartalmú fejtrágyázással szemben.
A kén fontos elem, mely a nitrogént, foszfort és a káliumot követően a 4. legnagyobb mennyiségben található alkotóeleme a növényi szervezetnek. Esszenciális tápelem, mely közvetlenül, vagy közvetve számos növényi életfunkcióban szerepet játszik. A kéntartalmú aminosavak építőeleme, fehérjék és zsírok alkotórésze. Aktivizál bizonyos fehérjebontó enzimeket, pl. papinázokat (papin, brometin és ficin) és alkotóeleme a koenzim-A-nak és a glutationnak. A biotin (H-vitamin), mely növekedésszabályozó hatású, szintén tartalmaz ként. A diszulfidkötés egyik meghatározója a protoplazma szerkezetének, a szulfhidril-csoportok mennyisége pedig a növények fagytűrő képességét befolyásolja. Növeli a zöldtömeget, serkenti a növények vegetatív növekedését, növeli a klorofill tartalmat, javítja a takarmánynövények emészthetőségét, valamint ízletességét. Gabonaféléknél a megfelelően alkalmazott kéntrágyázás javítja a sütőipari értékmérők alakulását, összefügg a cereáliák, hüvelyesek, valamint termesztett olajnövényeink minőségi paramétereinek alakulásával. A kén fokozza az egyes trágyaanyagok hatékonyságát, növeli a növények károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenállását, azok biotikus és abiotikus stressz ellenálló képességét, így csökkenti a növényvédelem költségeit és javítja a termésbiztonságot. Fungicid hatásánál fogva eredményesen alkalmazzák termesztett növényeink gombakártevőkkel szembeni védelmére is.
A magasabb rendű növények rendszerint szulfát (SO42-) alakjában veszik fel a ként gyökereik segítségével a talajból. A szulfát felvételében az ionkonkurencia (a szelenát kivételével, mely gátolja a szulfátfelvételt) nem játszik szerepet. A felvett szulfátmennyiség csúcs irányban jól mozog a növényben és eljut a fiatal levelekbe és merisztémákba is. Gyökér irányban gyakorlatilag nem szállítódik. Kisebb mennyiségű kén a növénybe a szennyezett légkörből a gázcserenyílásokon keresztül SO2, valamint H2S formájában is bekerülhet. A talajok kénellátottságára a leginkább igényes növények a keresztesek (őszi káposztarepce, mustár). Éves kénigényük mintegy 25-70 kg/ha, mely mintegy a duplája kalászos gabonáink kénfelvételének.
Elégtelen S ellátás esetén elsősorban a növények fehérje-anyagcseréje károsodik. Kénhiány esetén megemelkedik az oldható N-vegyületek mennyisége beleértve a nitráttartalmat is, ezzel szemben csökken a fehérje- és a klorofiltartalom. A kénhiány következtében csökken a növények tápanyag-, így nitrogénfelvétele is, mely növeli a nitrát talajvízbe történı kimosódásának veszélyét. Hiánya esetén a növények növekedése lassul, tartásuk merevvé válik, színük klorotikusra vált. A hiány egyenes következménye az akár 30%-ot is meghaladó terméscsökkenés, valamint a gyenge minőség. A kénhiányos őszi káposztarepce ellenálló képessége gyengül, gombás fertőzések ütik fel fejüket az állományban. A hiány következtében csökken a növények becőszáma és a becőnkénti szemszám. Az állományok elégtelen kénellátottsága a romló aminosav összetétel következtében általában jelentős minőségromlással is társul. Az őszi káposztarepce jellegzetes hiánytünete az úgynevezett fehérvirágúság. A gabonafélék kénhiányára jellemző tünetek legelőször a tábla lazább talajú részein jelentkeznek rendszertelen alakú, tónusukat vesztett, a nitrogén hiányára emlékeztető foltok formájában. Ezt követően aszálykárra utaló tünetek jelennek meg, majd a csökkent ellenállóképesség miatt gombás fertőzések (Septoria sp.) ütik fel fejüket az állományban, sötétebb színárnyalatot kölcsönözve a növényzetnek. A szemmel látható tünetek mellett különösen a fiatal levelekben csökken a növény kloroplaszt tartalma. A kénhiány következtében csökken a hajtásszám, valamint a kalászonkénti szemek száma. A kénhiányos búza lisztjéből készített tészta nyújtási ellenállása nő, nyújthatósága csökken. A csökkenő cisztintartalom következtében a sikér diszulfid kötései nem elegendőek a megfelelő rugalmasság biztosításához, a tészta szívóssá válik. A jelenség maga után vonja a sütőipari értékmérők romlását és a kenyértérfogat csökkenését. Gabonaféléknél a hiány orvoslását nehezíti, hogy a sokszor csak a bokrosodás végén, a szárbainduláskor jelentkező tünetek könnyen összetéveszthetőek a N hiánnyal és N adagolás hatására további erısödésük figyelhető meg. Ezen túlmenően még jó diagnózis esetén sincsen már mód a szükséges szulfátmennyiség pótlására, hiszen a 2 nóduszos állapot után a kénhiány csak részben korrigálható.
Fent említett okok miatt tavasszal érdemesebb a kénes nitrogén tipusú műtrágyák kijuttatását tervezni, mint önállóan csak nitrogénnel fejtrágyázni. Erre alkalmas készítményeinket ajánljuk, úgy mint a Polifoska 21, Saletrosan 26, AS makro, AS 21:24. Kérje ajánlatunkat!