2020. szeptember 26. – A közelmúltban egy gazdatalálkozón ütötte meg a fülemet a következő mondat: „Mifelénk a repce már szitokszónak számít”.
Erről egy botcsinálta költő négysorosa jut az eszembe:
“Itt van az ősz, itt van újra,
Craftmix, Zsémix kell nekem
Repcéimet aszály sújtja,
Tápláljam, vagy kivegyem?”
Tudom, hogy ez így egy kicsit marketing szagú, de végig gondolva a jelen helyzetet, van igazság alapja.
A pályám kezdetén, több mint negyven évvel ezelőtt, a repce, nagyon is perspektivikus kultúrának számított a Dél-Dunántúlon és a gyengébb, szikes talajokkal rendelkező alföldi területeken.
Mi változott azóta?
Nagyobb terméspotenciájú fajták
Hibrid repcék, alacsony vetőmag mennyiséggel
Kidolgozott növényvédelmi és tápanyag gazdálkodási technológiák
Jó értékesítési lehetőségek, jövedelmezőség
Akkor mi a probléma?
Elsősorban a megváltozott időjárási körülmények (egyenlőtlen csapadékeloszlás, télmentes évek, száraz ősz és tavasz, stb…), az Európai Unió politikától vezérelt hatóanyag kivonása, elbizonytalanodott vetésidő választás.
Az alacsony vetőmag dózisok miatt, valamint a hatékony, kártevők elleni védekezésre alkalmas ható-anyagok kivonásával megnőtt a repce kelés körüli, kezdeti fejlődési stádiumba lévő kitettsége.
Fokozza a problémát az őszi alapműtrágyák hasznosulási rátájának csökkenése, ugyanis a kezdeti fejlődéshez, gyökérképződéshez elengedhetetlen foszfor, az aszályos időjárás, valamint a lehűlő talaj tápanyag szolgáltató képessége, nem biztosítja a dinamikus fejlődés feltételét. Pedig a hatóanyagra nagy szükség lenne, mert ilyen “szegényes” körülmények között, az egyetlen túlélési lehetőség.
A mikorrhiza gombával kapcsolat kialakítására képtelen repce gyökerének környezetében, hamar kialakul egy foszfor kiürülési zóna, mely gátolja a foszfor optimális felvételét.
A felszaporodó levélkártevők, valamint a felvázolt tápanyag felvételi probléma, olyan biotikus és abiotikus stresszhelyzetet idéz elő, melyre csak a levélen keresztül felvehető tápanyag visszapótlás lehet a megoldás.
Erre a helyzetre kínál megoldást az írásom elején megemlített, a Hed-Land által gyártott és forgalmazott CRAFTMIX és ZSÉMIX.
A magas mezo- és mikroelem feltöltöttséggel rendelkező CRAFTMIX, olyan, a repce kezdeti fejlődéséhez elengedhetetlen hatóanyagokat tartalmaz, mint a kén, bór, molibdén, nitrogén, míg a ZSÉMIX 575 g/liter foszfort, 80 g/ liter káliumot, 140 g/liter cinket, amely a korábban vázolt foszfor utánpótlást hivatott megoldani.
A két levéltrágya együttes kijuttatása (2+1 liter/ha), kvázi, regulátorként is használható, természetesen a korán fellépő és fertőző phoma ellen nem nyújt védelmet.
A termékek használatából fakadó immunitás növekedés, gyökértömeg, gyökérnyak vastagság változás, valamint a kezelésre fordított költség (6000 Ft/ha), mindenképpen biztosítja a kiváló ár-érték arányt.
Szerző: Jámbor Zoltán, Szakmai igazgató
További információ: Bartók Norbert +36 70 886 3127
INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁS!